
Az Európai Unió konzulátusa október 19-én és 20-án ülésezett, hogy megvitassa a digitális Európa jövőjével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket. Az EU vezetői elfogadtak egy sor prioritást, amelyeket követni kell ahhoz, hogy Európa egy teljes mértékben digitális, versenyképes és emberközpontú régióvá váljon.
Az e-kormányzatra , a digitális piaci stratégiára , az infrastruktúrára és kommunikációs hálózatokra, a kiberbiztonságra, az online bűnözésre és az adórendszerekre való összpontosítás e folyamat sarokkövei. Ezenkívül egy sokkal tágabb jövőképet is beépítettek, amely magában foglalja a klímasemleges gazdaságra való átállást, az alapvető jogok védelmét az online környezetben, valamint a régiók és társadalmi csoportok közötti kapcsolódási szakadékok csökkentését.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mindezen típusú digitális fejlesztéseket és azok kísérő elemeit egyértelmű ütemtervvel valósítsák meg, amely összhangban van az Európai Bizottság úgynevezett digitális évtizedre vonatkozó stratégiáival és a Digitális Iránytűvel, amely konkrét célokat tűz ki a képességek, az infrastruktúra, a vállalkozások és a közszolgáltatások számára. Ezenkívül konkrét határidőket határozott meg számos kulcsfontosságú intézkedés előmozdítására: a geoblokkolásról és a csomagok kézbesítéséről szóló megállapodás 2017 végéig; a nem személyes adatok szabad áramlásáról és az Elektronikus Hírközlési Kódexről szóló javaslatok 2018 júniusáig; valamint a digitális fejlesztések 2018 végére tervezett teljes befejezése. E találkozók következtetései között szerepelt az Európai Bizottság felhívása az összes társjogalkotóra, hogy kössék meg ezeket a megállapodásokat, ezáltal elősegítve egy olyan digitális egységes piac létrehozását, amelyben a fogyasztók a lakóhelyük szerinti országuk alapján indokolatlan megkülönböztetés nélkül férhetnek hozzá a tartalmakhoz és a termékekhez.
Ez magában foglalja a nem személyes adatok szabad áramlását és annak szabályozására irányuló javaslatokat, valamint az Elektronikus Hírközlési Kódexet, mint az európai telekommunikáció keretrendszerét. Továbbá az Európai Konzulátus hangsúlyozza a digitális platformok gyakorlatának és használatának átláthatóságának növelésének fontosságát , hogy az online vállalatok egyértelmű szabályokkal működjenek, tiszteletben tartsák a versenyt, és biztosítsák a felhasználók, a kiskorúak és a kiszolgáltatott csoportok védelmét a visszaélésekkel, a káros tartalmakkal és az internetes zaklatással szemben.
A modern világban elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a jogszabályok ne akadályozzák a jövőbeli fejlődést, a technológiai innovációt vagy a fogyasztók online vásárlási élményét. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a digitális átállásnak mindenkinek javát kell szolgálnia, előtérbe helyezve az embereket és új lehetőségeket teremtve a vállalkozások számára, miközben kezeli a biztonsági, adatvédelmi és dezinformációs kockázatokat is, amelyek az egyre összetettebb digitális környezetben merülnek fel.
A digitális Európa fejlődésének biztosítása érdekében a konzulátus hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy kedvező alapot teremtsenek a digitális készségekbe történő beruházások felgyorsításához, az iparágak és szolgáltatások digitális átalakulásának ösztönzéséhez és támogatásához, valamint egy méltányos adórendszer bevezetéséhez annak biztosítása érdekében, hogy minden vállalat méltányosan kivegye a részét az adókból, és hogy a globális piac összhangban legyen ezekkel a fizetésekkel. Ezt a víziót kiegészítik az Európai Unió új programjai, amelyek a nagy teljesítményű számítástechnikára, a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és a fejlett digitális készségekre összpontosítanak, és amelyek célja az európai technológiai szuverenitás megerősítése és a külső szolgáltatóktól való függőség csökkentése.
Az európai digitális évtized és a jövőkép

Az Európai Bizottság stratégiai jövőképet mutatott be az Unió digitális szuverenitásának megvalósítására egy nyitott és összekapcsolt világban, összehangolva a digitális átalakulást a körforgásos, ellenálló és klímasemleges gazdaságra való áttéréssel. Ez a jövőkép azon az elképzelésen alapul, hogy a technológiának mindig az embereket kell szolgálnia, tiszteletben tartva a politikai és társadalmi jogokat , és biztosítva, hogy az offline jogok online is tiszteletben legyenek tartva.
Az egyik legfigyelemreméltóbb elem a Digitális Iránytű , egy irányítási keretrendszer, amely konkrét célokat határoz meg négy kulcsfontosságú területen: polgárok, infrastruktúra, vállalkozások és közszolgáltatások. Ezzel az iránytűvel az EU célja annak biztosítása, hogy a felnőttek többsége rendelkezzen alapvető digitális készségekkel , hogy sok informatikai szakember legyen, és hogy a nők jelenléte a technológiai pályákon jelentősen megerősödjön.
Ezzel párhuzamosan Európa biztonságos, hatékony és fenntartható digitális infrastruktúra kiépítésére törekszik , nagy sebességű internetkapcsolattal minden otthonban, 5G hálózatokkal a lakott területeken, Európában gyártott fejlett félvezetők fejlesztésével, valamint klímasemleges adatcsomópontok létrehozásával. Ez az infrastrukturális erőfeszítés magában foglalja a szuperszámítógépes és kvantumszámítástechnikai kapacitások megszerzésére irányuló törekvést, amelyek lehetővé teszik a versenyképességet a kutatás, az ipar és a fejlett szolgáltatások terén.
Az üzleti szférában az EU stratégiája célja annak biztosítása, hogy a vállalatok többsége, beleértve a kkv-kat is, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, big data-t és mesterséges intelligenciát használjon , és megfelelő szintű digitális intenzitást érjen el. Emellett célja az európai unikornis vállalatok számának megduplázása, valamint a technológiai startupok finanszírozáshoz, határokon átnyúló piacokhoz és stabil szabályozási keretekhez való hozzáférésének megkönnyítése, amelyek elősegítik az innovációt, miközben biztosítják a tisztességes versenyt.
A közszolgáltatások digitalizálása egy másik kulcsfontosságú fókusz: az Európai Unió azt szeretné, hogy az alapvető közigazgatási szolgáltatások online is elérhetőek legyenek, a polgárok biztonságosan hozzáférhessenek elektronikus egészségügyi adataikhoz, és hogy széles körben elterjedjenek a biztonságos elektronikus azonosítási megoldások. Mindezt egy nyomon követési rendszeren keresztül figyelik, éves jelentésekkel, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás értékelését és az esetleges eltérések gyors korrekcióját.
A technológia az emberek és a gazdaság szolgálatában

Az Európai Bizottság három fő pillért határozott meg Európa digitális jövőjének alakítására : a technológia az emberekért, a tisztességes és versenyképes digitális gazdaság, valamint a nyitott, demokratikus és fenntartható társadalom. Az első pillér magában foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek a digitális készségekbe való befektetést célozzák minden polgár számára, védelmet nyújtanak a kiberfenyegetésekkel szemben , biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, valamint felgyorsítják az ultragyors szélessávú és szuperszámítógépes kapacitások kiépítését.
A második fókuszpont a méltányos digitális gazdaság kiépítése , amely egyértelmű szabályozást tartalmaz az online platformok és szolgáltatások számára a digitális szolgáltatási törvények és a versenyjogi keretrendszerek révén, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak. Emellett elősegíti a nagy értékű adatokhoz való nagyobb hozzáférést, a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett, hogy a vállalkozások és a közigazgatások innoválhassanak és új, adatvezérelt üzleti modelleket hozhassanak létre visszaélésszerű vagy monopolisztikus gyakorlatok alkalmazása nélkül.
A harmadik pillér egy fenntartható, klímasemleges és befogadó digitális társadalom megteremtésére törekszik . Prioritásai közé tartozik a digitális szektor szénlábnyomának csökkentése, a polgárok adataik feletti ellenőrzésének felhatalmazása, a kutatást elősegítő európai egészségügyi adatterek létrehozása, valamint az online félretájékoztatás elleni küzdelem javítása megbízható tartalmak és a sokféle információforrás révén.
Ebben az összefüggésben különösen fontos a gyermekek és serdülők védelme a kiberzaklatással és más káros online viselkedéssel szemben. Az internetes zaklatás elleni európai cselekvési terv magában foglalja egy uniós szintű alkalmazás telepítését, amely lehetővé teszi az áldozatok számára a segítségnyújtást, a viselkedés elleni küzdelemre irányuló nemzeti megközelítések összehangolását, valamint a biztonságosabb digitális gyakorlatok előmozdítását az oktatás, a megelőzés és a gyors reagálás ötvözésével.
Mindezen cselekvési irányvonalak előmozdítása érdekében olyan konkrét pénzügyi eszközöket hoztak létre, mint például a Digitális Európa program , amely erősíti a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a fejlett digitális készségek, valamint az interoperábilis megoldások közigazgatási és üzleti céljaira történő telepítésének képességeit. Ez a program más kezdeményezésekkel, például a digitális oktatási cselekvési tervvel, az Erasmus+ programmal, a Horizont Európa programmal és a strukturális alapokkal van összehangolva, azzal a céllal, hogy maximalizálja a digitális átalakulásra irányuló állami és magánberuházások hatását.
Mindezen stratégiák, programok és kezdeményezések összessége jól mutatja, hogyan épül fel a digitális Európa jövője a szilárd infrastruktúra, a kiegyensúlyozott szabályozás, a jogvédelem, az innováció előmozdítása, valamint a polgárok digitális készségei és a vállalatok versenyképessége iránti szilárd elkötelezettség kombinációjára, különösen az e-kereskedelem és a következő generációs online szolgáltatások terén.